Néha azt kívánom, bárcsak meghaltam volna a robbanásban.
***
Az az átkozott ház úgy ki volt világítva, mint egy gigantikus égőgömb, Karácsony idején. Fényárban úszott a terasz, a zöld pázsit - és még azok a nyomi, piros sapkás, pufók arcú kerti törpék is szivárványszínben villogtak a lépteim nyomán. El sem tudtam képzelni, mennyibe kerülhet ez a puccparádé, hiszen én jó, ha két villanyt égettem éjszakánként - abból egy pedig a televízió volt. Azonban Rebeccának volt mit a tejbe aprítania - hogy honnan, arról fogalmam sem volt -, és ezt nem szégyellte folyamatosan az ismerősei orra alá dörgölni.